#korosydiakmagazin #retrospektiv

A külföldi kapcsolatok “kulisszatitkai”… – Interjú Jónyer Edit tanárnővel

Hogy ki is Jónyer Edit? Akik még nem beszélgettek vele, talán azt gondolják, hogy egy átlagos történelem-német szakos tanárnő. Pedig ennél sokkal több! Ő iskolánk pályázatainak írója, külföldi kapcsolattartója és egyik meghatározó tanára. Járjatok bárhol is külföldön (Winterthur, Kiel vagy Flöha), megígérhetjük, hogy csak annyit kell mondanotok, Jónyer Edit tanárnő iskolájából jöttem, és máris a legkedvesebb fogadtatás vár rátok!
Kíváncsiak voltunk arra, hogy is néznek ki ezek a pályázatok belülről, ezért hozzá fordultunk kérdéseinkkel.

Milyen pályázatokon vesz részt az idén a Kőrösy? Milyen lehetőségek vannak a külföldi kapcsolatok megteremtésére?
Igyekszünk folyamatosan figyelemmel kísérni a különböző pályázati kiírásokat. Vannak időszakok, amikor számos lehetőség kínálkozik éppúgy eszközbeszerzésre (l. digitális táblák), mint a tehetséges diákok tanórán kívüli tevékenységének, vagy éppen az olvasási kultúrának a támogatására. Ezen utóbbiaknak ti voltatok a szerencsés nyertesei, hiszen számos új program gazdagította az amúgy is széles délutáni iskolai programkínálatot. Gondolok itt a különböző vetélkedőkre: Culture Shock, német országismeret, nyári olvasótábor, és ne feledkezzünk meg a történelmi eseményeket felidéző neves szegedi személyiségekkel készült interjúkról sem!
Jelenleg kevesebb a futó pályázatunk, mint korábban volt. Szűkültek a források, vagy nem igazán olyan pályázatok kerülnek/tek kiírásra, amelyeken mi részt vehettünk volna. De van azért nyertes pályázatunk: ez az Erasmus+ Mobilitási projekt (a Tempus Közalapítvány uniós pályázata). Ez a 2015 júliusában indult kétéves projekt egy-egy alkalommal 12-12 diák háromhetes szakmai gyakorlatához biztosít anyagi forrást a németországi Schleswig-Holstein tartomány fővárosában, Kielben. E programmal 4 kolléga 10 napos szakmai tanulmányúton vehet részt, szintén Kielben. Nagy öröm ez nekünk, hiszen a külföldi kapcsolatokhoz szükséges anyagi erőforrás felkutatása nagyon fáradságos, nehézkes és nem mindig sikeres. Megszólítunk szegedi, illetve Szeged környéki vállalatokat, cégeket is, hogy segítsenek bennünket főleg a külföldi vendégek fogadásának finanszírozásában. Van olyan cég – nevét reklámcélok miatt nem mondhatom –, amelyik rendszeresen támogatja az alapítványunkat. Ezúton is köszönöm nekik!
Mikor indultak az ilyen programokkal kapcsolatos pályázatok? Ön mióta vesz részt bennük?
A Tempus Közalapítvány már a 1990-es években is támogatta az iskolák külföldi kapcsolatait. A mi iskolánk is dolgozott így együtt az 1998-1999-as tanévben egy angol, egy belga és egy portugál iskolával a Comenius programban. Majd egy dán intézmény diákjait fogadtuk tanirodai gyakorlatra. Az igazi lehetőség azonban 2012-ben kínálkozott a Leonardo da Vinci mobilitási projekttel. Hat diákunk szerezhetett tapasztalatot német cégeknél, ismerhette meg az ottani munkakultúrát, mentalitást. De az idei nyertes pályázatunk eddig a legsikeresebb. Jómagam a kezdetektől fogva részt veszek az ilyen típusú pályázatokban.
Hogy néz ki a pályázat folyamata? Mit kell tenni a kapcsolatok megkötéséért és megtartásáért?
A pályázatírás egy külön szakma, cégek szerveződtek erre a tevékenységre. Mi – jobban mondva én – „csak hobbiból” foglalkozunk ezzel. Túlzás lenne profi pályázatírónak beállítani magam.  A Tempus Közalapítvány által meghirdetett pályázatokban viszonylag jártas vagyok. Folyamatosan követem a honlapjukat, keresem az új lehetőségeket; rendszeresen részt veszek a szemináriumi foglalkozásaikon. Amikorra megjelenik a pályázati kiírás, és a pályázati űrlap is elérhető (általában online), addigra összeáll a projektmenedzsment, felosztjuk egymás között a feladatokat, határidőt szabunk magunknak, ötletelünk, egyeztetünk, összeülünk, módosítunk, majd – éjszakába nyúlva – összeszerkesztjük a tartalmat. A magyar szakos kollégák javítják a stilisztikai vagy esetleges helyesírási hibákat. Közben beszerezzük a szükséges mellékleteket: a fenntartói, valamint a külföldi partner írásbeli támogatását. Ha mindent többször is ellenőriztünk, azaz a „checklistán” mindent kipipáltunk, és minden szükséges aláírás és pecsét is a helyére került, következik a véglegesítés és a teljes anyag elküldése (most már általában online).
Hogy mit kell tenni a kapcsolatok megkötésért és megtartásáért?  Egy szóval fogalmazva: sokat. Elsősorban sok érdeklődő, nyitott, motivált és motiválható diák kell hozzá. Ez szerencsére megvan. Nélkülük egy jól együttmunkálkodó, elkötelezett tanári csapat sem lenne eredményes. Ismerni kell az adott iskolát, annak környezetét, sajátosságait. Elengedhetetlen a bizalom a másikkal szemben, a nyitottság, az érdeklődés, a jókedv és a humor, de ugyanakkor kompromisszumkészség is kell, adott esetben konfliktuskezelés, alkalmazkodókészség, kitartás és szerencse – ez mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy egy kapcsolat jól működjön.
Mi a titka az iskolának, hogy ilyen sikeresek ezek a pályázatok, programok?
Meggyőződésem, hogy iskolánknak neve van mindenütt. Minőségi munkára törekszünk a mindennapokban, és a pályázati tevékenységünkben is. Nem adunk ki a kezünkből fércmunkát. A megvalósításban odafigyelünk az apró részletekre is. Amit elterveztünk, amit vállaltunk, azt meg is csináljuk. A többes számban ti, diákok is benne vagytok!
A külföldi partnereinkkel – legyen ez Winterthur, Kiel vagy Flöha – állandó kapcsolatban vagyunk. Mindenütt megvannak azok a „húzó kollégák”, akik ötleteikkel újabb és újabb lendületet adnak az együttműködésnek.
A diákoknak mit javasolna, hogy kerülhetnek be a programokba? Milyen tapasztalatokat szerezhetnek?
A mobilitási projektek feltétele a nyelvtudás. Tehát tanuljátok szorgalmasan a németet és az angolt! Kitartó munkával eléritek azt a kommunikációs készséget, amellyel már boldogulhattok az adott országban. Örömteli érzés megértetni magatokat angolul vagy németül, csevegni mindennapi dolgokról vagy a szakmáról.
Mélyüljetek el a szakmában! Interneten nagyon sok információ megtalálható, olvassatok sokat!
Legyetek lelkesek, nyitottak, érdeklődők!  Tájékozódjatok a szűkebb és tágabb környezetetekről!
A közgazdasági képzés nálunk elsősorban elméleti felkészítést jelent számotokra. A gyakorlatorientáltság csak a tanirodai órákon jelenik meg. Egyre többet beszélünk a duális képzés előnyeiről, azaz arról, hogy a diákok már a középiskolai évek alatt hosszabb-rövidebb időt töltenek el cégeknél, vállalatoknál, vállalkozásoknál, és belekóstolnak a munka világába. Ezáltal megtapasztalhatják, hogy amit megtanultak az iskolában, azt hogyan tudják kamatoztatni a munkahelyen. Ez azoknak a diákoknak segít, akik az érettségit követően munkába állnak. A külföldön gyakorlatot teljesítő diákok Europass Bizonyítványt kapnak, amelyben az elsajátított kompetenciákat részletesen felsoroljuk. Nemcsak a szakmában profitálhattok sokat, hanem hazatérve jóval önállóbbá is váltok. Három hétig magatokról kell gondoskodnotok egy meghatározott összegből. Ez nem könnyű feladat. Oda kell figyelni a többiekre is, segíteni nekik, ha valamiben segítségre szorulnak. Igazi csapatmunka ez, minden előnyével és természetesen hátrányával együtt.
A németországi duális képzés különben mintaként szolgál a többi európai ország számára is.
Remélem, már most sokan készülnek közületek a jövő tanévi kiválasztásra, és sokan vállalják ezt a megmérettetést!  Sok sikert és kitartó készülődést kívánok!
Higgyétek el, megéri, és a siker nem marad el!
Köszönöm a beszélgetést!
Reméljük, Jónyer Edit tanárnő szavai titeket is inspiráltak arra, hogy legalább olyan keményen dolgozzatok, mint tanáraink a pályázatok sikeréért. A „kulisszatitkok” segítségével látható, mennyi mindent tesznek értünk a tanórákon kívül is, ami talán még jobban megerősíthet minket abban, hogy a Kőrösy volt a legjobb választás!

Balogh Borbála
Saja Nikolett

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük